A trópusi Amerikában nőa guanabana növénye sok más nevet tartalmaz. Ezt savanyú alma, szúró Annona és traviola nevezik. Mindezek a nevek olyan örökzöld fát jelentenek, amely lédús, nagy és nagyon hasznos gyümölcsökkel pazarolja Latin-Amerika lakóit. A guanabana ízét a kertészek nagyra értékelik a világ minden tájáról. Jelenleg ezt a fát Indiában és Ausztráliában, valamint Dél-Kínában termesztik.
A növényen megjelenő guanabana gyümölcseiévente többször is eléri a harminc centiméter hosszúságot, miközben átmérője 15 cm, az egzotikus gyümölcs legfeljebb hét kilogrammot tehet fel. A guanaban trópusi gyümölcseit (az alábbi képen) egy nagyon sűrű, de nagyon vékony bőr borítja. A gyümölcs belső része apró szegmensekre tagolva egy lédús pépet tartalmaz, amely konzisztenciájával emlékeztet. Ahhoz, hogy megkóstolhasson, a guanabana egy kis eperre és ananászra emlékeztet, míg egy kis savanyú citrus.
Ha egy trópusi gyümölcsöt rendszeresen használnak,az optimális bél mikroflórát a testben tartják. A guanaban gyümölcse, melynek előnye, hogy képes eltávolítani a toxinokat, segíti a többletküszöböt. A "savanyú alma" a májat normális állapotba hozza. Ez a gyümölcs nagyon hasznos a köszvény és a reuma, valamint az ízületi gyulladásban szenvedők számára. Nem is olyan régen kiderült, hogy az olyan anyagok, amelyek guanabana-t tartalmaznak, elpusztítják az idegen sejteket a szervezetben. Ezt az édes gyümölcspépet ez az onkológia elleni küzdelemben használják.
A guanabana növény, akinek a használata már régóta létezikakik Latin-Amerikában élő indiánok számára ismertek, görcsoldó és nyugtató szerekként használják. Ebben az esetben a kérgét és a fa leveleket használták. A guanabana gyümölcse alacsonyabb vérnyomással táplálkozott. Az éretlen gyümölcsöket még mindig használják a hasmenés kezelésében. A gyógyító fa leveléből a helyi emberek teát készítenek. Segít az asztmában és köhögésben. A gyümölcsben lévő magok nyersanyagként szolgálnak az olaj előállításához. Ez a termék pediculosisban hatékony. A trópusi fa gyökereit is használják. A legerősebb toxikus tulajdonságokkal rendelkeznek.