A "motívum" kategória általában a legfontosabbszámos tudományt, és ezért meglehetősen széles körben kezelték. Ami az oktatási tevékenységet illeti, a legmegfelelőbb a kategória meghatározása, amelyet A. Leontiev javasol,
AN Leontiev elsősorban azt javasolta, hogy ne egyenlővé a koncepció célja és indítéka, mert különböznek a pszicho-viselkedésbeli. Ezen kívül, azt állította, hogy a motiváció az oktatási tevékenység koovariativna - azaz bizonyos motívumok is megnyilvánul különböző módon, és még egészen más, a törekvés az azonos célok, éppen ellenkezőleg, a különböző célokra lehet generálni a vágy, hogy megosszák azonos motívumok.
A motívum a legegyszerűbb formábanegy olyan tényező, amely arra ösztönzi a személyt, hogy tegyen valamit. Mindegyik tudatosan és tudattalanul besorolható. Például a hallgató világosan meg tudja érteni, hogy tanulmányoznia kell, miközben a saját motivációi a tanulási tevékenységek számára nem feltétlenül egyértelműek. Csak az oktatási feladat szűkülésével és a kifejezetten megfogalmazott helyi célokkal tudatosulnak, például motiválni lehet az első osztályosokat, hogy elvégezzék a házi feladatot, hogy ne szúrja rosszul a szüleit. De ez nem jelenti azt, hogy ez a motívum átterjed a házi feladat fontosságára.
Az ember motivációs természetének vizsgálata,különösen az iskolások, nehéz feladat, és megköveteli a teljes hierarchia tanulmányozását, hogy a tanulás érdekében való formálása szisztematikus és integrált folyamat legyen.
Ebben a tanulmányban a kiindulási pont lehetszolgálja azt a tételt, hogy minden emberi tevékenység polipiválható, vagyis egyetlen cselekmény vagy cselekvés oka lehet más motívum. Olyan sokan vannak, akik a tanulmányuk kényelméért különböző okokból osztályoznak. Itt vannak olyan típusú motivációk, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a tanulási tevékenységhez és annak eredményeihez:
- negatív motiváció, tényezőnek számíta tanulási motiváció a hallgató megértése alapján, hogy ha nem tanul, negatív következményekkel jár a családban, az iskolában, a kortársak között stb.
- Az oktatási tevékenység pozitív motivációja, amely rendszerint két fő formában jelenik meg.
Bizonyos körülmények között determinisztikusegy személy társadalmi céljait, egy diákot, például azt a vágyat, hogy egy érettségi oktatási intézménybe lépjen a diploma megszerzése után. Egy ilyen pozíció a tanuló intézményének a tanításhoz való állandó pozitív hozzáállásává válik, mert őt az általános társadalmi feladat részeként érzékeli.
Más körülmények között pozitívaz oktatási tevékenység motiválása csak olyan motívumként jelenik meg, amely nem kapcsolódik a helymeghatározás szociális feladatainak megoldásához. Ebben az esetben olyan tényező, amely arra ösztönzi a tanulást, hogy egyszerűen egy intellektuálisan fejlett ember, egy kíváncsi személy legyen.
A modern tudomány azt állítja, hogy a tanulási tevékenységek motivációja sok motívumot tartalmaz, amelyek két csoportra oszthatók.
A kognitív motívumok ettől eltérőekközvetlenül kapcsolódnak a tanulási folyamathoz. A második csoport, a társadalmi, jellemzi a hallgató kapcsolatait másokkal, de közvetetten befolyásolja a tanítást.
A kognitív motívumok alapja a következő:
- széles motívumok, vagyis azok, amelyek közvetlenül irányítják a hallgatókat a tudás elsajátítására, ami a "megtanulás" iránti érdeklődést jelenti.
- oktatási és kognitív azok, amelyek ösztönzik a diákokat, hogy fejlesztési nevelési módszertan a széles értelemben vett, azaz módszerek és technikák oktatása is.
- az önképzés motivációi magukban foglalják mindazokat, amelyekirányítsa a tanulót, hogy megtanulja az oktatási információk megszerzésének módjait, és ezért ösztönözze őt arra, hogy ezt kérje a tanárok, szülők, felnőttek, irodalom stb.
Az oktatási tevékenység társadalmi motivációjamagában foglalja a széles társadalmi motívumokat és a keskenyeket is. Az első mindent tartalmaz, ami segít a hallgatónak megérteni a tanítás társadalmi jelentőségét, társadalmi hasznosságát. Ez utóbbi segít abban, hogy a sikeres tanítás során szerzett ismereteik miatt megszerezzék státuszukat. Kiemelik a társadalmi együttműködés motivációit, amelyek a fiatalembert kommunikálják, kölcsönhatásba lépnek a társaikkal és a kollektív tevékenység minden formájával.
Fontos megérteni, hogy aa tevékenység nem tölti ki a kutatás minden nehézségét, az a lényeg, hogy a gyakorlat során változhat a tanulás motivációjának kialakulása, ezért a pedagógus és oktató (tág értelemben vett) tanítás sikerének fontos feladata a változások dinamikájának figyelemmel kísérése.
